Spring til indhold

οδοντίατρος

Fra Wiktionary

Græsk

Substantiv

οδοντίατρος hunkøn

  1. tandlæge

Bøjning

Kasus Ental Flertal
Nominativ οδοντίατροςοδοντίατροι
Genitiv οδοντιάτρουοδοντιάτρων
Akkusativ οδοντίατροοδοντιάτρους
Vokativ οδοντίατρεοδοντίατροι

Beslægtede ord og fraser