αετός

Fra Wiktionary

Græsk

Etymologi

Fra oldgræsk ἀετός

Substantiv

αετός hankøn

  1. ørn

Bøjning

Kasus Ental Flertal
Nominativ ο αετός οι αετοί
Genitiv του αετού των αετών
Akkusativ το(ν) αετό τους αετούς
Vokativ αετέ αετοί


Kilder

  • αετός“ i Dictionary of Standard Modern Greek