kezeb

Fra Wiktionary

Kurdisk

Udtale

  • IPA:  /kɜˈzɜb/ → /kɜˈzɜv/, /kɜˈzɜw/

Substantiv

kezeb hunkøn

  1. lever
  2. (sjældent) indmad, indvolde
  3. indre
    di kezeba dilê min da
    i mit inderste