orphelin

Fra Wiktionary

Fransk

Adjektiv

orphelin

  1. forældreløs

Substantiv

Ental Flertal
Hankøn orphelin
IPA: (hjælp/ɔʁ.fə.lɛ̃/
orphelins
IPA: (hjælp/ɔʁ.fə.lɛ̃/
Hunkøn orpheline
IPA: (hjælp/ɔʁ.fə.lin/
orphelines
IPA: (hjælp/ɔʁ.fə.lin/

orphelin hankøn (flertal orphelins)

  1. forældreløst barn

Udtale

  • IPA:  /ɔʁ.fə.lɛ̃/
  • (fil)